
Céltartalék vagy időbeli elhatárolás?
Mindkettő csökkentheti a tárgyévi eredményt úgy, hogy a tényleges pénzkiadás később történik. A mögöttes gazdasági tartalom azonban eltérő.

Mindkettő csökkentheti a tárgyévi eredményt úgy, hogy a tényleges pénzkiadás később történik. A mögöttes gazdasági tartalom azonban eltérő.

A vállalkozás tudja, hogy várhatóan fizetnie kell. A kérdés az, hogy már kötelezettsége van-e, vagy még csak céltartalék indokolt.

A vevő nem fizet. Ez azonban még nem jelenti automatikusan azt, hogy a követelést ki lehet vezetni.

Mindkettő szolgáltatási költségnek tűnhet, mégsem ugyanazon a helyen jelenik meg az eredménykimutatásban.

Mindkét esetben valamit továbbértékesítünk, mégis eltérő számviteli kategóriáról van szó.

Egy ingatlan számviteli besorolása nem pusztán attól függ, hogy fizikailag milyen eszközről van szó. A vállalkozás célja is meghatározó.

Ugyanaz az építési munka jelenthet azonnali költséget vagy több éven keresztül elszámolandó eszközértéket. A különbség nem a számla megnevezésén múlik.

A bevétel gazdaságilag már az adott évhez kapcsolódik, de a számlázás később történik. Ilyenkor sem automatikus az aktív időbeli elhatárolás.

A költség már az adott évet terheli, de a számla még nem érkezett meg. Ettől még nem biztos, hogy passzív időbeli elhatárolást kell könyvelni.

Sok ügyvezető azt hiszi, hogy amíg nem vesz fel jövedelmet a cégéből, addig járulékfizetési kötelezettsége sincs, ez azonban a legtöbb esetben téves feltételezés.

2026. szeptember 1-jétől a kézi és a számítógépes nyugtát kibocsátó vállalkozásoknak külön adatot kell szolgáltatniuk a NAV részére, ezért érdemes időben felkészülni rá.

A nemzetközi árukereskedelemben egy rövid, hárombetűs kód dönti el, mikor kerül át a felelősség az eladóról a vevőre, ezt hívjuk Incoterms paritásnak.