Egy kft ügyvezetője gyakran megbízási szerződés alapján látja el a feladatát, munkaviszony nélkül. Társadalombiztosítási szempontból ez a helyzet nem semleges, a jogszabály ilyenkor jellemzően társas vállalkozóvá minősíti az ügyvezetőt, függetlenül attól, hogy ténylegesen kap-e díjazást.
Mikor számítasz társas vállalkozónak ügyvezetőként
Ha az ügyvezetést nem munkaviszonyban látod el, és nincs más olyan jogviszonyod, ami a biztosítást megalapozza, a törvény társas vállalkozónak tekint. Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetési kötelezettséged nem attól függ, felveszel-e fizetést, hanem attól, milyen jogviszonyban végzed a munkát.
Mennyi járulékot és szocho-t kell fizetni
A társadalombiztosítási járulék mértéke a jövedelem 18,5 százaléka, az alapja azonban havonta legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék, alapja pedig legalább ennek a minimálbérnek vagy bérminimumnak a 112,5 százaléka.
Mi történik, ha nem veszel fel jövedelmet
Ha egy adott hónapban nem történik kifizetés, a társaságnak akkor is meg kell előlegeznie és be kell fizetnie a minimum alap utáni járulékot és adót. Kivétel, ha van másik, legalább heti 36 órás munkaviszonyod, vagy nappali tagozaton tanulsz, mert ekkor a tényleges jövedelem lesz az alap.
Kulcspontok röviden
- Megbízási jogviszonyban lévő ügyvezető jellemzően társas vállalkozónak minősül
- A járulékfizetés a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kötelező, a felvett jövedelemtől függetlenül
- A társadalombiztosítási járulék 18,5, a szociális hozzájárulási adó 13 százalék
- Kifizetés hiányában is meg kell előlegezni a minimum alap utáni közterhet
- Heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmány esetén a tényleges jövedelem az alap