Mikor beszélünk értékvesztésről?

A számviteli törvény 55. §-a alapján a vevő, adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege között veszteségjellegű különbözet mutatkozik, és az tartósnak, illetve jelentősnek mutatkozik.

A behajthatatlanság ennél több

A behajthatatlan követelés fogalmát a számviteli törvény 3. §-a határozza meg. A törvény konkrét eseteket sorol fel. Ilyen lehet többek között a végrehajtás során nem fedezett követelés vagy a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nem fedezett követelés.

A késedelem önmagában kevés

Ha egy vevő fél éve nem fizet, az erős jelzés lehet arra, hogy értékvesztést kell vizsgálni. Ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy a követelés számviteli értelemben behajthatatlan.

Kulcspontok röviden

• A késedelmes követelés nem automatikusan behajthatatlan.
• Értékvesztésnél a várható megtérülést kell vizsgálni.
• Behajthatatlansághoz törvényi feltételek kapcsolódnak.
• A két kategória elszámolása eltérő.