Ha egy vevőd régóta nem fizet és a könyvelésben még mindig teljes összegben szerepel a követelés, ott felmerül az értékvesztés kérdése. A cél hogy a mérleg a valósan behajtható összeget mutassa ne a reménybeli értéket.

Mikor kötelező egyáltalán gondolkodni rajta

Értékvesztés akkor kerül szóba ha egy követelésed a mérlegforduló napján várhatóan nem térül teljes mértékben. Nem az számít hogy már lejárt e a számla hanem az hogy a vevő fizetőképességéről milyen információid vannak és mennyire reális a befolyás. Ha komoly kétséged van akkor vizsgálni kell már most előre.

Mikor válik kötelezővé az elszámolás

Ha a rendelkezésre álló információk alapján valószínű hogy a követelés csak részben vagy egyáltalán nem térül akkor értékvesztést kell elszámolni. Ide tartozik ha a vevő ellen végrehajtás folyik felszámolást kezdeményeztek ellene vagy tartósan nem reagál a fizetési felszólításokra. Ilyenkor nem hagyható változatlanul a könyv szerinti érték.

Mekkora összegben kell értékvesztést elszámolni

Az értékvesztés összege a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg különbsége. Ha például egy milliós követelésből reálisan csak kétszázezer forintot látsz behajthatónak akkor nyolcszázezer forint lesz az értékvesztés amelyet egyéb ráfordításként kell kimutatni. Ha később mégis többet fizet a vevő az külön bevételként jelen meg.

Mikor nem kell vagy nem célszerű értékvesztés

Nem minden késedelmes vevő miatt kell azonnal értékvesztést elszámolni. Ha a késedelem rövid idejű és a partner korábban megbízhatóan fizetett elegendő a szorosabb követés emlékeztetők küldése. A számviteli lényegességi elv alapján apró összegeknél sokszor nem indokolt külön értékelés. Belső szabályzatban rögzíthetsz értékhatárt amely alatt nem minősítesz.

Gyakorlati lépések év végi zárás előtt

Év végén listázd a lejárt vevőköveteléseket és jelöld külön a vitatott a per alatt álló és a régóta rendezetlen tételeket. Ezekre kérj írásos állásfoglalást a könyvelőtől illetve számold ki mekkora összeg látszik valószínűleg behajthatónak. Az értékvesztésről mindig dokumentált döntés szülessen. A dokumentumok mellé érdemes belső jegyzetet tenni a minősítés indokairól.

Különbség értékvesztés és behajthatatlan követelés között

Értékvesztésnél a követelés még él csak részben számolod el kockázatosnak. Behajthatatlannak akkor minősül amikor már egyértelmű hogy nem fog befolyni például jogerős felszámolási irat vagy sikertelen végrehajtás alapján. Ekkor a teljes vagy maradék összeget ki kell vezetni a nyilvántartásból és végleg ráfordításként elszámolni.

Kulcspontok röviden

• Ha egy követelés nem térül meg, értékvesztést kell elszámolni.
• Ez a beszámoló eredményét valósabbá teszi.
• Az értékvesztés megfelelő dokumentálása elengedhetetlen.
• Növekvő kintlévőségeknél különösen fontos.
• Javasolt: rendszeres követelésminősítés év közben is.