Követelés vagy aktív időbeli elhatárolás?

A bevétel gazdaságilag már az adott évhez kapcsolódik, de a számlázás később történik. Ilyenkor sem automatikus az aktív időbeli elhatárolás.

Először a követelést kell vizsgálni

A számviteli törvény 29. §-a alapján követelések többek között a szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények. Ha a vállalkozás már teljesített és az ellenértékre jogosulttá vált, felmerül, hogy a mérlegfordulónapon már követelés áll fenn.

A számlázás időpontja nem feltétlenül döntő

Egy vállalkozás december 20-án teljesíti a szerződés szerinti szolgáltatást. A megrendelő elfogadja a teljesítést, de a számlát csak januárban állítják ki. Nem elegendő abból kiindulni, hogy december 31-én még nincs számla. A kérdés az, hogy a vállalkozásnak ezen a napon fennállt-e már az ellenértékre vonatkozó követelése.

Mikor lehet aktív időbeli elhatárolás?

A számviteli törvény 32. §-a szabályozza az aktív időbeli elhatárolásokat. Ide tartozhatnak azok a bevételek is, amelyek a mérlegfordulónap utáni időszakban esedékesek, de részben vagy egészben a lezárt időszakot illetik. A követelés és az elhatárolás közötti választásnál ezért a mögöttes jogviszony tartalmát kell vizsgálni.

Kulcspontok röviden

  • A ki nem állított számla nem zárja ki a követelést.
  • A teljesítés és az ellenértékre való jogosultság meghatározó.
  • A követelést és az aktív elhatárolást el kell különíteni.
  • A számlázási időpont önmagában nem számviteli minősítés.

További cikkek